2015. május 25.

2015. április 1.

1. rész: 15. fejezet

Drága, kitartó Olvasóim!

Nem tudom mit mondhatnék, azt hiszem megérdemlek tőletek egy alapos fejmosást... Hihetetlen, hogy képes voltam ennyi időre kimaradni, őszintén bevallom nektek, a rész történései már hetekkel ezelőtt megszülettek a fejemben, de egyszerűen képtelen voltam szavakba foglalni őket. A múlt éjjel mégis úgy döntöttem, hozzálátok, és befejezem a fejezetet, ma pedig átolvastam, javítottam rajta, ugyanakkor, ennek ellenére sem tetszik.
Hozzátenném, hogy a kommentek (!), a chatben (!), illetve az ask-on (!) kapott érdeklődések, feliratkozások (!) mind-mind hozzájárultak a fejezet megszületéséhez, szóval KÖSZÖNÖM, aki a felsoroltak bármely formájában adott egy kis löketet számomra!

p.s.: a 16. fejezet érkezése rendkívül labilis, ennek ellenére igyekszem!


Love y'all: 
Bo
_______________________________________________________________________________ 



2015. február 17.

Életjel

Drága Olvasóim!

Igen, itt vagyok, és, ha haragszotok rám, jogosan teszitek. Sajnálom, de a mostani rész megírása hatalmas gondot jelent számomra, valójában nem tudom az okát, mert az ötlet, a cselekvés  szinte teljesen megvan, de a megfogalmazás, hogy minden gondolatomat, és ötletemet szavakba öntsem, igazán megerőltető. A késletetés lehet, sokatoknak feltűnt, ez pedig azért van, mert - és következzék a már ismert, ámbár maximálisan igaz indok - nem szeretném, ha olyan förtelmet olvasnátok, ami az én kezem alól kerül ki. Ennek következtében pedig az összes rész érkezése nagyon bizonytalan, jelenleg képtelen vagyok magam a két heti frisshez kötni, annak ellenére, hogy ebben az időkeretben magamra is lenne időm.

Szóval, mégegyszer mélységesen sajnálom, remélem sokatok megérti - főleg bloggerinák - min is megyek keresztül.

És utolsóként tisztázni szeretném: a blog nem szünetel, nem fogom bezárni, nincs szükségem időre, csupán egy könyvre, és némi szókincs bővítésre.


Szeretlek titeket, Bo

2015. január 25.

1. rész: 14. fejezet

Drága Olvasóim!

MEGKÉRHETEK MINDENKIT AKI MOST, EBBEN A PILLANATBAN ELOLVASSA EZT A MONDATOT, AZ A TOVÁBBI MONOLÓGOMAT SEM HAGYJA FIGYELMEN KÍVÜL? Előre is köszönöm :)


Elkeserített, valójában megszakadt a szívem, hogy az olvasók száma nem csak, hogy nem növekedett (valójában ez nem bánt, az iratkozik fel, aki szeretne), de konkrétan elvesztettem egy feliratkozót (és bármennyire is gondolja valaki, a továbbiakban nem a személy után szeretnék kutatni, mert talán hihetetlen, talán nem, de szemmel követek mindenkit, így pontosan tudom ki iratkozott le). Nem értem, hiszen mindig próbálkozom megfelelően hozni a következő fejezeteket, sőt, ha jól emlékszem maximum kétszer fordult elő késés. A mostanit már meg sem említem, valójában kimerültem, lélegezni sem volt időm, írni pedig végképp, nem mellesleg még tegnap, fél egykor is pötyögtem, szóval tényleg, igazán próbálkoztam. Amit még pontokba szednék:
- Három héttel ezelőtt rekordot döntöttetek, hiszen majdhogynem 300 kattintás történt az oldalon egy nap alatt, ez hihetetlen!
- Két nap, és máris 92 megtekintés a 13. fejezeten, wow!
- Ebből pedig minimum az a 27 olvasó elolvasta, aki követi a LTFYP-t, mégsem írtatok véleményt
- Tudom, hogy a fejezetben említett hely nem található meg Londonban, kérem nem belekötni.
- Fordulat következik!
[ 34 szavazat --> (köszönöm!) a továbbiakban sem felejtsetek el kattintani a blog legalján!]

Love y'all:
Bo
_________________________________________________________________________________


2015. január 2.

1. rész: 13. fejezet


Drága Olvasóim!

Egy újabb péntek, egy újabb fejezet, egy újabb design. Mit mondhatnék? Szeretnék utólag is kellemes ünnepeket kívánni mindenkinek, mondjátok, hogyan telt a szilveszter? Két adag popcorn, szendvics, gyerekpezsgő (csak, mert a nem bírja a gyomrom a pezsgőt), és a laptopom társaságában töltöttem, mondhatom egész biztosan szánalmas látvány volt, de megmentettem magam egy tüdőgyulladástól, ugyanis baromi hideg volt kint :D 
Nem igazán tudom mit írhatnék még nektek, remélem velem maradtok a 2015-ös évben is, és megannyi közös élményben lehet részünk, s azt hiszem egy "köszönöm, hogy vagytok" kijelentést igazán megérdemeltek, szóval köszönöm, hogy vagytok nekem.
Jó olvasást, várom a véleményeteket! <3


Love y'all: 

Bo